Kirándulás a Deseda parton | Személyes

17:18



Világ életemben utáltam a hideget, a fagyokat, a telet. Jó, talán egészen piciként, gyermekként még élveztem, amikor leesett a hó és mehettem szánkózni vagy hóembert építeni, de akkor is nagyjából csak ezt a részét. Amikor már összefagytam, mert itt-ott belement a ruhámba a hó és már az ujjaimat is alig bírtam mozdítani, na azt a részét már akkortájt sem szerettem.

Éppen ezért hatalmas öröm volt számomra, hogy az elmúlt napokban igazán enyhe idő volt, hét ágra sütött a nap és végre bátran lehettem a szabadban. Néhány barátommal hirtelen felindulásból döntöttük úgy szombaton, hogy kirándulunk egyet a városunktól (Kaposvár) csupán 8-10 km-re lévő halastónál és az ott kialakított arborétumnál. Annyira spontán jött ez az egész, hogy egyszer csak közölték velem 20 perc múlva itt vannak értem kocsival, szóval hihetetlenül gyorsan kellett elkészülnöm, ami végül sikerült is, és még én vártam a többiekre. Négyen mentünk, plusz jött velünk barátnőm kutyusa is, akit már egyszer megemlítettem a nyárbúcsúztató posztomba.



Kiérve nem lepődtünk meg, hogy rengetegen voltak, hiszen gyönyörű szép idő lévén ki akarna otthon ülni? Az arborétum felén lévő tavat még elég vastag jég borította, mivel a körülötte elterülő erdő elfogja a napsugarakat, de a látvány így volt csodálatos. Na meg kontrasztos is, hiszen a tó másik fele pedig már teljesen fel volt olvadva - azt a részt nem öleli körbe lényegében semmi - és még egy csónakos horgászt is látni lehetett vízen.

A bejáratnál van lehetőség parkolásra és egy kis tábortüzes sütögetésre, ha az embernek éppen ahhoz van kedve. Az arborétum egyébként 28,7 hektáron terül el, szinten minden hazai fafaj megtalálható ott, mindenfelé padokat és kis leülős helyeket telepítettek a terület egyes pontjaira, valamint kisgyerekek részére kialakítottak egy kisebb játszóteret is. A Deseda körül továbbá ki van építve egy kerékpárút, hogy meg lehessen kerülni az egész tavat, úgyhogy amikor azon sétálgattunk rengeteg biciklissel és futóval, valamint hozzánk hasonló kirándulókkal találkoztunk össze.

A hangulat végig szuper volt, rengeteget nevettünk és játszottuk Boscoval (barántőm kutyusa). Én speciel úgy éreztem magam, mint aki be van szívva, oly annyira felpörgetett a friss, meleg levegő, a látvány pedig még így a cudar hideg után is hihetetlen volt. Előbbiről az instagrammon kaphattok egy kis ízelítőt, utóbbiról pedig itt a blogon igyekszem picit átadni, bár telefonnal készítettem csak a képeket. :)

A kint töltött három óra alatt előtörtek belőle gyermekkorom emlékei, hiszen elég sok időt töltöttem a Desin anno, apukám mindig horgászott (és horgászik is a mai napig amúgy), én pedig kísértem őt anyukámmal és nagymamámmal. Az egyik horgászhelyre pillantva még el is nevettem magamat, hiszen azon a ponton történt, hogy alva járva belesétáltam a tóba (ezt azóta szerencsére már elnőttem), egy másiknál pedig a cipőm gyullad fel.

Szó mi szó, imádom a spontán dolgokat, imádom a barátaimat és 'Bókát' is; a régi élmények mellé pedig most gyűjtöttem sok újat is. Remélem, még sokszor lesz alkalmam kilátogatni erre a gyönyörű helyre! Nem mellesleg pedig, egy látogatóközpont is ki van alakítva a Desedának egy másik szakaszán, amit szintén szívesen ajánlok mindenkinek! :)

Katt a képekre, hogy nagyobbak és élesebbek legyenek


  S a végére még egy kép rólam és arról, hogy mennyire
 élveztem az időt és a kirándulást
 (azt hittem varázslatos kép lesz, de inkább vicces lett a végeredmény, na nem baj :D):


Ti egyébként szerettek kirándulni? Milyen helyeket ajánlanátok nekem az országon belülről, amiket szerintetek mindenképp érdemes megnézni? :)

~ o ~

K Ö V E S S   I T T   I S
Instagram: @dianaharacsi
Pinterest: Diusssh

You Might Also Like

0 hozzászólás